A héten egyik napra jól beharangozták a 15-17 fokos enyhe időt. Le is beszéltem Bercit reggel a melegebbik kabátról - vegye csak a vékonyabbat, amíg lehet. A 15-17 fokból aztán nem lett semmi, max 12 volt, és hozzá hideg szélt fújt még délben is. Biztosan látszódott: ez bizony tipikus vastagkabátos idő. Engem meg szépen evett a fene. Tuti, hogy meg fog fázni ez a gyerek. Hiszen olyan kis vékony. Ráadásul tulajdonképpen én fázítom meg. Reggeli jótanácsommal. Addig-addig morfondíroztam, míg elküldtem Gábort ebéd után a kis lurkóért. (Heti egy itthondolgozós napját töltötte épp.) Nem akarom azt a fránya, akár tavaszig is eltartó orrfújást már most elkezdeni - gondoltam.
Teljesítette is a kérésémet, örült is az apagép, hiszen oly kevésszer megy (ment eddig életében) gyerekintézménybe gyerekért. És iskolaudvarhoz közeledvén mit lát kerítésen keresztül? Fiúgyermek mindennemű kabát nélkül, - hosszú újjú ugyan de - pólóban rohangál az udvaron. Nesze neked aggódás. Oly mindegy, hogy milyen vastagságú a kabát amiben reggel elengedem, ha kicsöngetés után felöltözködés nélkül rohan az udvarra!
Orra pedig száraz azóta is. :)
Az időjárásnak megfelelő öltözködéssel kapcsolatos intelmeket pedig este nem úszta meg. Remélem, megszívleli!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése