Eldöntöttük!
Megbeszéltük, csűrtük-csavartuk, mérlegeltük, aludtunk rá kettőt, majd eldöntöttük: Kisokos anyukája, apukája és testvére inkább vállalja a korai beiskolázással együttjáró feladatokat, mint az oviban maradás során várhatóan jelentkező nehézségeket. Itthon segítjük, támogatjuk, erősítjük, ahogyan csak tudjuk, sok-sok játszást biztosítunk számára, de amíg gyermekintézményben tartózkodik, legyen ellátva neki való feladatokkal.
Mivel gyermekünk nem tanköteles korú, kell még futnunk néhány kört a nevelési tanácsadónál, iskolaérettségi vizsgálatok és társai - semmi ilyesmit eddig még nem csináltunk. Remélem, a procedúra simán fog menni. Óvó néniktől beutalót fogok kapni, amivel aztán időpontot kell kérnem. Egyelőre sok bennem a kérdőjel. Mire számíthat az ember egy ilyen vizsgálaton?
Szia, Dushy vagyok :) Csak mert így biztos tudod :)
VálaszTörlésSzóval mi Kolossal túl vagyunk az iskolaérettségi vizsgálaton (fél évvel idősebb csak Bercidnél), nagyon sokat nem tudok mondani, hogy mi volt, mert mi nem mehettünk be velük. De van egy csoportos rész, kb háromnegyed óra, és egy egyéni rész ami rövid, ha negyed óra talán.
A csoportoson vannak feladatok, pl csendkirály játék, akkor valamit mutattak és nézni kellett, fél percig, aztán valami feladat volt vele. Az egyénin volt meseolvasás, amit vissza kellett mondaniuk saját szavaikkal, időrendi sorrendjét a történéseknek megtartva.
Egyébként nekünk úgy ment, hogy óvónénik adták a beutalót, és kiértesítettek, hogy mikor kell menni.
Köszi, Dushy! Máris többet tudok :) És Kolos végül is megy iskolába?
VálaszTörlésNem. Igazándiból nem tudom, hogy ez a jó vagy sem. Itt az iskolaérettségin nem tudást, hanem ugye inkább szociális, meg magaviseleti dolgokat néznek, plusz egy-két logikai dolgot. Kolos egy furcsa kisfiú, nem zseni mint a te kis Bercid, de tény, hogy ő is okosabb a koránál. Viszont rémesen frusztrált és szorong bizonyos szituációkban. Szóval hiába csinált meg minden feladatot a teszteken, azzal ahogy közben viselkedett nem engedték iskolába. Nem tudom eldönteni, hogy hova is való, mert furán viselkedik az óvodában is, az óvónéni ki is van akadva rá. És szerintem nagyon nem tesz jót neki, hogy folyton szidják. De akkor tud legtöbbet szenvedni, ha unja magát. Viszont nem mindennel kitartó, tehát nem tudom, hogy végig tudna-e csinálni egy iskolai órát.
VálaszTörlésDe pl neki is vannak olyan furán okos kérdései, mint a te fiadnak, amin elképed az ember, hogy tényleg ennyire átlátja a dolgokat? Ennyire felnőttesen tud gondolkodni, meg érvelni?
Aztán van egy saját olajfestmény a szobájában, amit azért kapott meg, mert annyira szerette volna. Azért adta neki Apukám, mert azt hitte Kolos, hogy azért kérdezzük, hogy melyik kép tetszik neki Szegeden, amikor voltunk, mert hogy az egyik az övé lehet. És mivel olyan sokat emlegette, ezért apukám elküldte neki. Mondta, hogy ha egy 6 éves kisfiú ennyire akart egy festményt!, akkor legyen az övé. Szóval fura kisfiú. Azt mondanám, hogy ő is talán kicsit más. Biztos nem lesz könnyű neki, de egyelőre azt sem tudom hogy hogyan tudnék neki segíteni egyáltalán az óvodai gondokkal.
Ah, de rövid ide ez a megjegyzés rovat, hogy minden lényegit leírjak :)
Szóval nem megyünk. Fejlesztésre szorul.
Hát akkor kitartás Nektek, Dushy. Remélem, tényleg segíteni fog Kolosnak a +1 év ovi! Ez a szidás-dolog szörnyű lehet :(
VálaszTörlés