Beindult ez az új tanév is! Kicsit mintha zűrösebben tette volna ez az idei, mint az előzőek. Az is igaz talán, hogy olyasmi is rémlik: mintha minden évben így érezném...
Szóval. Két nagy változás van ebben a tanévben. Egy: Bercó hétköznapjai jól meg lettek tűzdelve különórákkal, kettő: én visszatértem régesrégi jól bevált tevékenységemhez - angolt tanítok délutánonként, magántanítványoknak. És e kettő bizony összefügg. Ő még azért nem önjáró, ami a közlekedést illeti, én meg délutánra vállaltam munkát. De kialakult szépen. Gondoskodtam a kellő időpontokban a lyukasórákról, amikor kisfiút kísérgetek. Na, hát, ez van - kissé megnehezítettem a hétköznap délutánjainkat, itt-ott égető szükség van gyermekek nagyfokú önállóságára, de megérte, mert nagyon élvezem! :-) Gyerekek pedig eddig ügyesek, nagyon.
Bercókánál pedig tényleg színesek a délutánok: foci 2×, úszás 1×, zongora 2×, szolfézs 2×, hittan 1× tarkítja a hétköznapjait. Eleinte egy kicsit furcsállotta (azaz szépen fellázadt), hogy nem a tavalyi módi folytatódik, miszerint napköziben kényelmesen megtanulja a leckét, majd itthoni pótuzsonna és táskabepakolás után szabad játék egészen elalvásig. De már a belerázódás nehezebb része, azt hiszem, megtörtént. És szereti is az összes délutáni foglalatosságot. Fáradtság mintha ismeretlen lenne számára! Németből pedig elkezdték leírni az eddig tanultakat (színek, számok, gyümölcsök, családtagok, évszakok stb.) - az idegen nyelven írás még pluszmunkát jelent egy-két délutánra.
Iskolapadba én végül nem ültem be, mert a kiszemelt képzés csak nappali formában indult, levelezőn nem, mindenféle híresztelés ellenére sem. Gondolkoztam, utánajártam nem keveset, hogy menne-e nekem a nappali tagozat, és végül arra szavaztam, hogy nem menne.
Aztán vannak kisebb változások is: Emi váltott furulyáról klarinétra - élvezi, nagyon-nagyon-nagyon-nagyon. :-) Újdonság az ő kis életében az ökoszakkör, a színjátszószakkör és a röplabda is. Plusz heti egy este zumba. (Nem, nem, nem velem! Barátnőivel.) Az úszás idén nem fért bele, amivel kapcsolatos határtalan örömét nem rejtette véka alá. Én úgy vagyok vele, hogy ugyan jót tenne a kezdődő hanyag tartásának a hátúszás és a többifajta úszás is, de mivel az alapvető célt - hogy minden körülmény között vízbiztos legyen - elértük, így elfogadom, hogy a vízi sportolás ebben a tanévben kimarad. Visszatért mindennapjaiba a rendszeres angoltanulás is: leggyakrabban este 9 és fél 10 között jön magától, hogy légyszi, légyszi angolozzunk. Olyankor nézegetjük az újabb és újabb kis animált-feliratozott történeteket (angol a felirat, bizony) és játsszuk a hozzájuk kapcsolódó szójátékokat. Ez jó így.
Úgy érzem, végleg vége mindeféle kisgyermekes örömöknek és küzdelmeknek. Jönnek a nagygyermekes feladatok! Bittersweet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése