Bercó általában fél perc alatt bújik bele este a pizsamájába. Szeret hamar túllenni az ilyesfajta időtöltéseken. Egyik este, fürdés után, vártuk-vártuk, hogy a szokásos széles vigyorral kipenderüljön a szobájából, a szokásos itt-ott még megtekeredett frissen magára dobott pizsijében - de nem jött. Egy idő után benéztem hozzá: mit csinálhat vajon?
A látvány, ami fogadott: Bercó áll az ágya mellett 1 db pizsama nadrágban, amit próbál egyre följebb és följebb húzni. Már a hónaljánál járt a nadrág gumis dereka, nadrág alja ennek megfelelően a térdeit közelítette már. "Mit csinálsz, Bercikém?" kérdeztem. "Én vagyok Dagidix" felelte azzal a huncut tekintetével, és közben egyre előrébb düllesztette hasát.
Fényképező sajnos nem volt kéznél: pipaszár lábak és vékony karok ugyebár, vacsival jól megtelt pocak, kidüllesztve, nyakig pizsinaciban. Dagidix szerepben. Olyan nagyon édes volt!
(Az úszótáborban a buszon mindig ment kistévén valami mese. Egyik nap, mint megtudtuk, Asterix és Obelix ment. Amiben állítólag felbukkan időnként bizonyos Dagidix is - ez mély nyomokat hagyhatott Bercóban. :-) )
Apjával most a napokban sokat emlegetjük Dagidixet és persze Emicicát is. Balatonon nyaralnak, nagyszülőkkel. Nagyon csöndes a ház, és alig van morzsa a konyhaasztal alatt..... A szennyestartó pedig még negyedig sincs telve........ Fura, fura, nagyon fura.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése