1. kiélvezzük a nyarat amíg még lehet,
2. mozogjunk sokat vízben = ússzunk minél többet, én is! illetve hogy
3. könnyedén átvészeljük a kánikulát.
Tegnap azaz rögtön az első strandos napunkon az történt, hogy véletlenül itthon felejtettük a karúszót. Nagyok a gyerekek, segítenek bepakolni, de még így is (vagy épp ezért :)) becsúsznak hibák. A karúszó hiánya egy pillanatra kicsit bajosnak tűnt, hiszen Berci azzal szokta idejét tölteni a strandon, hogy karúszókkal felszerelkezve játssza a nagyon vízi embert a mély vízben. Ugrik, pörög, forog, úszkál hason s háton, még a medence aljára is próbál lemenni - már amennyire a karúszók engedik. Én pedig nyugodt lehetek végig a karúszók nyújtotta biztonság tudatában. Ajjaj, mi lesz velünk az ügyes kis vízenfenntartó szerkezetecskék nélkül - gondoltam egyik pillanatban, majd hirtelen eldöntöttem: akkor legyen itt az ideje annak, hogy az úszástanulásba komolyabban is belevessük magunkat. Ilyen tanítvánnyal könnyű:
Az orrbefogáshoz beugrás esetén még ragaszkodik. Ha ezt sikerül kiváltania buborékfújással, akkor mindkét kezét használhatja kartempózásra, és akkor meg is van az úszástudás!
A teljesség kedvéért: ilyen, amikor csak úgy siklik, lábtempóval megtámogatva de orrbefogás nélkül (aminek a vége egy kis vízbeszippantás):
Az a szerencse, hogy víznyelés után azonnal folytatja ott, ahol abbahagyta. :) Én ezt nem értem. Annyira utáltam gyerekkoromban, amikor orromba ment a víz! Mindegy. A lényeg: büszke vagyok erre a kis manócskára, ismét. :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése