Piros pont...

... Kisokos leendő iskolájának vagy talán inkább tanító nénijének: augusztus utolsó vasárnapjára szervezett egy kirándulást, amikor is a leendő első bések + családjaik középnehéz erőpróbák közepett ismerkedhettek egy kicsikét. Egymással nameg a tanító nénivel és a napközis tanító bácsival. Másodjára tapasztalom, hogy a közösségépítés erőssége a Szentistvántelepi Általános Iskolának, és ez nekem bizony nagyon tetszik. Hiszen a tehetség is jobban bontakozik ki és a gátlások is jobban oldhatók olyan helyen, ahol családias a légkör!

A kirándulás jól sikerült, eltekintve attól a három perctól, amíg Bercikének fájt, hogy megcsípte a darázs. :-( Utána minden rendben volt, a csípés gyönyörűen elmúlt, és legalább megtudtuk, hogy Kisokos nem allergiás az ilyesmire (sem). Remélem, hogy a Miki nevű leendő osztálytárs is kiheverte már az ő darázscsípését. Miki - szerencsétlenségére - homloka legkeményebb részére kapta a támadást. Nagyon-nagyon fájlalta, szinte sokkos állapotba került, és a végén a füle környékére is panaszkodott. Szegényke.

Nem akarjuk túlzásba vinni az izgulást semmiképp sem, de ma már azért folyamatosan ott motoszkál a fejünkben és a hasunkban is: milyen lesz holnap az első nap a suliban?

De ne ezen rágódjunk, inkább nézegessük a vasárnapi kirándulás képeit: