Tegnap volt az alsós, tegnapelőtt a felsős versmondók iskolai szintű megmérettetése. A kicsiknek a tornateremben, egész alsótagozat előtt, mikrofonba kellett szavalni. (Nagyoknak szűkebb körű volt az esemény, nem egészen értem, hogy miért.) Ha belegondolok, hogy nekem kellene ott és úgy szavalnom, hát................. Nálam a lámpaláz általában nagyobb az egészségesnél, a jó szereplésre doppingolónál. Hajlamos vagyok belesülni, leblokkolni, nem tudni amit egyébként tudok, ilyenek. Nade. Szerencsére nem én álltam a mikrofon előtt.
Hanem kis petepitéim.
Eredmény: Bercóka továbbjutott az iskolai fordulón is :-) Következmény: költészet napja alkalmából a mi kis városunk ünnepségén majd ott lesz a Közösségi Ház színpadán, és ezzel a Varga Katalin: Kisbence titka c. verssel fogja szépen szórakoztatni a néniket, bácsikat, kicsiket, nagyokat.
Édes kisfiam, szoknod kell a színpadi szereplést? Micsoda érdekes rendezése ez az életnek.
Emi most nem jutott tovább, amit (látszólag??) lazán így kommentált: "Majd jövőre." Már tudja is, milyen verssel fog a következő ilyen versenyen próbálkozni. Szerinte nem volt elég humoros a Móra Ferenc: Szelek c. vers, amit nagy nehezen kiválasztottunk. Szerintem pedig akadt egy kis hiányosság a felkészülés terén is. Utolsó estére tudta hibátlanul - a versenyen elakadás nélkül el is szavalta -, de a hangsúlyozás kidolgozására már nem maradt idő. Én így látom. Közben azért hazahozott egy hibátlan matek témazárót törtekből, osztályából egyedül ő, amiért az ötös mellé nagy dicséretet is kapott, és amire nagyon büszke volt.
Matekos agyú fiam továbbjutott a versmondón, kreatív-művészlélek lányom remekelt matekból. Mondtam már, hogy szeretem a meglepetéseket?
2012. március 30., péntek
2012. március 29., csütörtök
Cipősdoboz kérdés
Van nekem egy kis közvélemény-kutatásom, amit mindenféle módokon végzek: élőszóban, levélben, facebook-on, és hát akkor itt a blogon is. Egyik játék-ötletem megvalósítása előtt szeretném tudni, hogy a szülők/nagyszülők háztartásában általában szokott-e lenni néhány használaton kívüli üres cipősdoboz.
Így hangzik a kérdés:
Milyen sorsra jut nálatok egy-egy cipősdoboz, miután a megvásárolt cipő kiköltözik belőle?
A) A doboz azonnal repül a kukába.
B) Megy a többi ilyen doboz mellé - sok mindenre jó lehet az még.
C) Azonnal felhasználásra kerül tárolódobozként.
D) Cipősdoboz? Mindig doboz nélküli cipőt veszek.
E) Egyéb, éspedig: ....................................
Mindenkinek köszönöm, aki szán egy pici időt a válaszadásra - előre is!
Így hangzik a kérdés:
Milyen sorsra jut nálatok egy-egy cipősdoboz, miután a megvásárolt cipő kiköltözik belőle?
A) A doboz azonnal repül a kukába.
B) Megy a többi ilyen doboz mellé - sok mindenre jó lehet az még.
C) Azonnal felhasználásra kerül tárolódobozként.
D) Cipősdoboz? Mindig doboz nélküli cipőt veszek.
E) Egyéb, éspedig: ....................................
Mindenkinek köszönöm, aki szán egy pici időt a válaszadásra - előre is!
2012. március 22., csütörtök
Versben siker
Vigyázat. Anyai büszkeség által erősen befolyásolt sorok következnek! Elnézést ezért előre is.
Szóval. Nem kis csodálkozásunkra kitalálta ez a mi kis manónk, a kisebbik, hogy szeretne szavalóversenyen indulni, ezt tudjátok. Aztán jött a skarlát a sok itthonléttel, ami kiváló alkalom volt a kiszemelt vers megtanulására. Kielemeztük, körbemagyaráztuk, beleképzeltük magunkat a közönség helyébe, eljátszadoztunk a hangsúlyozással - szóval alaposan felkészültünk, éééééééééééééés: Ma, a legelső, a kis zártkörű osztálymeghallgatáson a nyolc induló közül a legtöbb szavazattal az 1/b-ből Bercike jutott tovább az iskolai fordulóra!!! (Max. hárman mehetnek egy osztályból.) Valahogy szavazhattak a gyerekek is és talán a tanítónéni is, nem tudom igazából a részleteket, csak annyit újságolt a kis bajnokocska: ő kapott a legtöbb pontot. Hozzátette: egyáltalán nem gondolta előtte, hogy ilyen ővele megtörténhet.
Talán-talán gyarapodott egy picikét az önbizalma és talán-talán megízlelt valamit abból, hogy sok-sok befektetett munkával és gyakorlással bizony nagy dolgokat lehet elérni. Boldogságos!
Szóval. Nem kis csodálkozásunkra kitalálta ez a mi kis manónk, a kisebbik, hogy szeretne szavalóversenyen indulni, ezt tudjátok. Aztán jött a skarlát a sok itthonléttel, ami kiváló alkalom volt a kiszemelt vers megtanulására. Kielemeztük, körbemagyaráztuk, beleképzeltük magunkat a közönség helyébe, eljátszadoztunk a hangsúlyozással - szóval alaposan felkészültünk, éééééééééééééés: Ma, a legelső, a kis zártkörű osztálymeghallgatáson a nyolc induló közül a legtöbb szavazattal az 1/b-ből Bercike jutott tovább az iskolai fordulóra!!! (Max. hárman mehetnek egy osztályból.) Valahogy szavazhattak a gyerekek is és talán a tanítónéni is, nem tudom igazából a részleteket, csak annyit újságolt a kis bajnokocska: ő kapott a legtöbb pontot. Hozzátette: egyáltalán nem gondolta előtte, hogy ilyen ővele megtörténhet.
Talán-talán gyarapodott egy picikét az önbizalma és talán-talán megízlelt valamit abból, hogy sok-sok befektetett munkával és gyakorlással bizony nagy dolgokat lehet elérni. Boldogságos!
2012. március 20., kedd
An-gól :)
Újfajta angolozás via learnenglishkids.britishcouncil.org - nyert!!! Emi egyszerűen élvezi, és - nemigen tud róla de - szívja magába a jó kis szófordulatokat, mondatokat, én pedig miközben gyártom a személyre szabott flashcard-okat és feladatlapokat, szép csendesen örvendezem magamban.
Örvendezem, mert végre megvan, elcsíptük a fonalat, és most úgy tűnik, sikerül megtartani is. Milyen régóta próbálom megtalálni a módszert, ami segíti őt az angoltudása fejlődésében. Úgy három éve. És egyszerűen nem volt meg eddig. Aztán volt egy időszak, hogy úgy voltam vele: nem kell ebbe az egész nyelvtanulás dologba pluszenergiákat fektetni. Fog az menni magától is. Aztán láttam, hogy nem megy magától, egyáltalán nem. Akkor fizessünk különtanárt? Ilyen kicsi korban? Nem akaródzott.
Aztán elkezdtem a netes keresgélést. Youtube-on hallgattunk néha-néha angol gyerekdalokat. Utóbbi időben kevésnek éreztem már ezeket. Bercinek jó, de Eminek nem elég. Tovább keresgéltem valamiféle letölthető gyerekkurzus-féleség reményében. Azt nem találtam, de rábukkantam erre a British Council-os oldalra.
Ezt a kis sztorit dolgoztuk fel az elmúlt napokban: http://learnenglishkids.britishcouncil.org/en/short-stories/the-mummy Kedvence, amikor a múmia kikel a sírból :) Mondtam már, hogy nagyon más személyiség, mint az anyja???
Nincsen szótár, nincsen elolvassuk-lefordítjuk, de van hallgatjuk-nézzük-beszélgetünk róla! És mindketten élvezzük + mindketten érezzük hogy a másik élvezi. Ez bizony előre visz. :)
Kitartó, rendszeres foglalkozás persze kell, abbahagyni nem szabad, sok-sok ismétlés muszáj, türelem elengedhetetlen, de az egész tanulás mégis más, mint eddig. Úgy mondanám talán, hogy nem tanuljuk a nyelvet, hanem használjuk.
Engem poroszosan tanítottak angolul sok-sok évvel ezelőtt. Nagyon poroszosan, nagyon intenzíven harmadiktól, és nem mondom, hogy rossz volt. Nem emlékszem, hogy szenvedtem volna, és az eredmény sem maradt el. De az én voltam, a környezet pedig múlt század volt. Alternatívák nélkül.
Emi is poroszosan tanult angolt az előző iskolájában. Negyedikben már több (heti 5) angol órájuk volt, mint matek (heti 3). Hétmérföldes léptekkel haladtak, 95 %-ban írásban, sokat nyelvtanozva. Nagy erőfeszítések árán tulajdonképp ment neki, de tudása nem volt tartós, és hát bizony ott akkor nem szerette az egészet. Hogy mit csinálnak itt az új suliban az angol órákon, nem nagyon tudom, csak annyit hallottam a leányzótól, hogy gyakran unatkozik, és hogy sokkal jobb volt a nagy szigor + a kemény munka. Meg is lepődtem rendesen, hogy ő, az ízig-vérig gyerek ilyet mondott!
Most viszont nem mond ilyesmiket, csak jön és kéri, hogy még. Ugrándozna is a honlapon mindenfelé, de azt nem engedem. Szigorú vagyok :) Egyelőre nem haragszik ezért rám - remélem, ez a kis együttműködő képessége nomeg a lelkesedése sokáig megmarad!
Örvendezem, mert végre megvan, elcsíptük a fonalat, és most úgy tűnik, sikerül megtartani is. Milyen régóta próbálom megtalálni a módszert, ami segíti őt az angoltudása fejlődésében. Úgy három éve. És egyszerűen nem volt meg eddig. Aztán volt egy időszak, hogy úgy voltam vele: nem kell ebbe az egész nyelvtanulás dologba pluszenergiákat fektetni. Fog az menni magától is. Aztán láttam, hogy nem megy magától, egyáltalán nem. Akkor fizessünk különtanárt? Ilyen kicsi korban? Nem akaródzott.
Aztán elkezdtem a netes keresgélést. Youtube-on hallgattunk néha-néha angol gyerekdalokat. Utóbbi időben kevésnek éreztem már ezeket. Bercinek jó, de Eminek nem elég. Tovább keresgéltem valamiféle letölthető gyerekkurzus-féleség reményében. Azt nem találtam, de rábukkantam erre a British Council-os oldalra.
Ezt a kis sztorit dolgoztuk fel az elmúlt napokban: http://learnenglishkids.britishcouncil.org/en/short-stories/the-mummy Kedvence, amikor a múmia kikel a sírból :) Mondtam már, hogy nagyon más személyiség, mint az anyja???
Nincsen szótár, nincsen elolvassuk-lefordítjuk, de van hallgatjuk-nézzük-beszélgetünk róla! És mindketten élvezzük + mindketten érezzük hogy a másik élvezi. Ez bizony előre visz. :)
Kitartó, rendszeres foglalkozás persze kell, abbahagyni nem szabad, sok-sok ismétlés muszáj, türelem elengedhetetlen, de az egész tanulás mégis más, mint eddig. Úgy mondanám talán, hogy nem tanuljuk a nyelvet, hanem használjuk.
Engem poroszosan tanítottak angolul sok-sok évvel ezelőtt. Nagyon poroszosan, nagyon intenzíven harmadiktól, és nem mondom, hogy rossz volt. Nem emlékszem, hogy szenvedtem volna, és az eredmény sem maradt el. De az én voltam, a környezet pedig múlt század volt. Alternatívák nélkül.
Emi is poroszosan tanult angolt az előző iskolájában. Negyedikben már több (heti 5) angol órájuk volt, mint matek (heti 3). Hétmérföldes léptekkel haladtak, 95 %-ban írásban, sokat nyelvtanozva. Nagy erőfeszítések árán tulajdonképp ment neki, de tudása nem volt tartós, és hát bizony ott akkor nem szerette az egészet. Hogy mit csinálnak itt az új suliban az angol órákon, nem nagyon tudom, csak annyit hallottam a leányzótól, hogy gyakran unatkozik, és hogy sokkal jobb volt a nagy szigor + a kemény munka. Meg is lepődtem rendesen, hogy ő, az ízig-vérig gyerek ilyet mondott!
Most viszont nem mond ilyesmiket, csak jön és kéri, hogy még. Ugrándozna is a honlapon mindenfelé, de azt nem engedem. Szigorú vagyok :) Egyelőre nem haragszik ezért rám - remélem, ez a kis együttműködő képessége nomeg a lelkesedése sokáig megmarad!
2012. március 13., kedd
Olcsó vs drága
B.: Anya, a só miért olyan olcsó?
Én: Hm. Talán azért, mert elég sok van belőle.
B.: Akkor a benzin azért drága, mert kőolajból kevés van?
És akkor egy icipici félmondatot kellett beszélnem a benzin adótartalmáról is, különben félre lenne tájékoztatva a gyermek.... Amellett, hogy nem tapogatózott rossz helyen a kis környezettudatos.
Aranyos, de kissé mindig megijedek, amikor kis felnőttként érvel. Jobb szeretem, ha átlagos gyerekként viselkedik!
Én: Hm. Talán azért, mert elég sok van belőle.
B.: Akkor a benzin azért drága, mert kőolajból kevés van?
És akkor egy icipici félmondatot kellett beszélnem a benzin adótartalmáról is, különben félre lenne tájékoztatva a gyermek.... Amellett, hogy nem tapogatózott rossz helyen a kis környezettudatos.
Aranyos, de kissé mindig megijedek, amikor kis felnőttként érvel. Jobb szeretem, ha átlagos gyerekként viselkedik!
2012. március 11., vasárnap
Angol, matek és vörheny
Írtam nemrégiben, hogy gondom van a kevés leckével és a túl alacsony követelménnyel, ami Emi iskolai dolgait illeti. Azóta is agyalok, hogy 1. milyen eszközökkel 2. milyen motivációs rendszerbe ágyazva kezdjem el itthon tanítgatni őt.
Ma rátaláltam egy honlapra, ami úgy érzem, jó lesz nekünk itthoni angolozásra.
http://learnenglishkids.britishcouncil.org/en/parents/helping-your-child
Iskolában + anyukámmal heti egyszer nyelvtan megy, én pedig a beszélt nyelvet fogom egy kicsikét gyakoroltatni. Az a jó ezen a honlapon, hogy minden van: írsábeli feladatok, rejtvények, énekek, versek, nyelvtörők, rövid történetek, mesék és játékok - kinek mire van épp szüksége vagy kedve - téma, életkor és tudásszint szerint választhatóan. Biztos, hogy mi most a "listen and watch" kategóriában fogunk elmélyedni, azon belül is a "short stories" menü lesz a kedvencünk. Nagyon várom!
Aki ismeri ezt a kis kos gyereket, az tudja: ez a gyerek azt szereti, igazából csak az köti le, ami nagyon színes, nagyon mozgalmas és nagyon élményszerű. XXI. századi kis teremtés ő, na. Fenti honlap pedig eléggé színes, mozgalmas, és élményszerű. És igazi, eredeti angol a kiejtés és az intonáció. Ez kell! Máris meghallgattunk két sztorit, és tetszett neki! Várakozásaimat felülmúló mértékű érdeklődést mutatott :)
Matekból pedig megvettem a Hajdú sorozatból a tananyagcsökkentés előtti ötödikes könyvet és feladatgyűjteményt, amit jelenleg bővített változatnak hívnak (nagy B van a borító jobb alsó sarkán), és abból kap időnként egy-egy feladatsort. Ez egyelőre nem rendszeres, de ha előáll extra kívánságokkal - pl. menjünk a legújabb Szent Johanna Gimi kötet dedikálására -, olyanokkal, amikhez nekem nagyon de nagyon nem füllik a fogam, nos az ilyen kéréseket akkor teljesítem, ha az általam kijelölt feladatok hibátlanul el vannak készítve. (Mint a kisangyal, úgy nekiült a nemkevés példa megoldásának. Mentünk is két órát sorban állni, majd boldogan haza.....)
Ja, és elsős anyagot is tanítgatok itthon, mert öcskös megint skarlátos lett :(
Fogalmunk sincs, hogy hol szedte össze, ami persze mindegy is. Csak kíváncsi lennék azért. A lényeg, hogy csütörtök este meg kellett látogatnunk a doktornénit, annyira kiütött Bercón a hamisíthatatlan tünetegyüttes. Tetőtől alpig vörös, lázas, torkán semmi nem megy le stb. Megkaptuk az ospen szirupot, amit naponta háromszor adagolunk, és közben gondosan hűtőben tároljuk - a kiújulás részt idén inkább kihagynánk, ha lehet.
A gyógyszerszedés első napjának végén már sokkal jobban volt kis vöröskénk. Nem győzöm áldani a penicillin felfedezőit. És nem győzöm csodálni nagyszüleimet, akik annak idején 3-4-5-6 hetet végigcsináltak egy-egy viszketős + fájós + enni-inni alig tudó skarlátos gyerekkel pl. anyukámmal!
Az a nagyon klassz, hogy ebéd után már mindig itt a lecke - nagytesó hazaindulás előtt átmegy a szomszéd terembe, ahol is elsős tanítónéni átnyújtja neki a kis papírosra gondosan kilistázott tennivalókat. Azért előnyei is vannak az egyszerű kis iskolának!
Ma rátaláltam egy honlapra, ami úgy érzem, jó lesz nekünk itthoni angolozásra.
http://learnenglishkids.britishcouncil.org/en/parents/helping-your-child
Iskolában + anyukámmal heti egyszer nyelvtan megy, én pedig a beszélt nyelvet fogom egy kicsikét gyakoroltatni. Az a jó ezen a honlapon, hogy minden van: írsábeli feladatok, rejtvények, énekek, versek, nyelvtörők, rövid történetek, mesék és játékok - kinek mire van épp szüksége vagy kedve - téma, életkor és tudásszint szerint választhatóan. Biztos, hogy mi most a "listen and watch" kategóriában fogunk elmélyedni, azon belül is a "short stories" menü lesz a kedvencünk. Nagyon várom!
Aki ismeri ezt a kis kos gyereket, az tudja: ez a gyerek azt szereti, igazából csak az köti le, ami nagyon színes, nagyon mozgalmas és nagyon élményszerű. XXI. századi kis teremtés ő, na. Fenti honlap pedig eléggé színes, mozgalmas, és élményszerű. És igazi, eredeti angol a kiejtés és az intonáció. Ez kell! Máris meghallgattunk két sztorit, és tetszett neki! Várakozásaimat felülmúló mértékű érdeklődést mutatott :)
Matekból pedig megvettem a Hajdú sorozatból a tananyagcsökkentés előtti ötödikes könyvet és feladatgyűjteményt, amit jelenleg bővített változatnak hívnak (nagy B van a borító jobb alsó sarkán), és abból kap időnként egy-egy feladatsort. Ez egyelőre nem rendszeres, de ha előáll extra kívánságokkal - pl. menjünk a legújabb Szent Johanna Gimi kötet dedikálására -, olyanokkal, amikhez nekem nagyon de nagyon nem füllik a fogam, nos az ilyen kéréseket akkor teljesítem, ha az általam kijelölt feladatok hibátlanul el vannak készítve. (Mint a kisangyal, úgy nekiült a nemkevés példa megoldásának. Mentünk is két órát sorban állni, majd boldogan haza.....)
Ja, és elsős anyagot is tanítgatok itthon, mert öcskös megint skarlátos lett :(
Fogalmunk sincs, hogy hol szedte össze, ami persze mindegy is. Csak kíváncsi lennék azért. A lényeg, hogy csütörtök este meg kellett látogatnunk a doktornénit, annyira kiütött Bercón a hamisíthatatlan tünetegyüttes. Tetőtől alpig vörös, lázas, torkán semmi nem megy le stb. Megkaptuk az ospen szirupot, amit naponta háromszor adagolunk, és közben gondosan hűtőben tároljuk - a kiújulás részt idén inkább kihagynánk, ha lehet.
A gyógyszerszedés első napjának végén már sokkal jobban volt kis vöröskénk. Nem győzöm áldani a penicillin felfedezőit. És nem győzöm csodálni nagyszüleimet, akik annak idején 3-4-5-6 hetet végigcsináltak egy-egy viszketős + fájós + enni-inni alig tudó skarlátos gyerekkel pl. anyukámmal!
Az a nagyon klassz, hogy ebéd után már mindig itt a lecke - nagytesó hazaindulás előtt átmegy a szomszéd terembe, ahol is elsős tanítónéni átnyújtja neki a kis papírosra gondosan kilistázott tennivalókat. Azért előnyei is vannak az egyszerű kis iskolának!
2012. március 2., péntek
Meglepő fordulat 2.
Nagy gyermek látván, hogy kicsinek milyen jó is tud lenni a közös verstanulás Anyucival, kijelentette, hogy ő is szeretne indulni a szavalóversenyen. Keressek neki is egy olyan hozzáillő verset - kérte tőlem azokkal a szép szemeivel. :-)
Na, a kérés teljesítése elég nehezen, de végül is sikerült. Igen sok vers "jajnemár" reakciót esetleg heves fejrázást váltott ki a kis megrendelőből. Például - nem tagadom szomorúságomra - Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz c. verse is. Aztán csak megtaláltatott a megfelelő. (Szerző, cím egyelőre titok!) Kinyomtattam, majd átnyújtottam neki: tessék, elkezdheted szépen megtanulni. "Nem, nem" - bújt ki a szög a zsákból - "Együtt tanuljuk. Ülj itt velem, és mondjuk közösen!"
Őrület. Hogy ennek a szülői figyelemért folyó harcnak sosincs vége. Úgy veszem észre, hogy a (gyermek)kor előrehaladtával csak a technikák változnak.
De ha ez kell ahhoz, hogy a kiskamasz magyar nyelvi műveltsége gyarapodjon - ám legyen........!
:-)
Na, a kérés teljesítése elég nehezen, de végül is sikerült. Igen sok vers "jajnemár" reakciót esetleg heves fejrázást váltott ki a kis megrendelőből. Például - nem tagadom szomorúságomra - Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz c. verse is. Aztán csak megtaláltatott a megfelelő. (Szerző, cím egyelőre titok!) Kinyomtattam, majd átnyújtottam neki: tessék, elkezdheted szépen megtanulni. "Nem, nem" - bújt ki a szög a zsákból - "Együtt tanuljuk. Ülj itt velem, és mondjuk közösen!"
Őrület. Hogy ennek a szülői figyelemért folyó harcnak sosincs vége. Úgy veszem észre, hogy a (gyermek)kor előrehaladtával csak a technikák változnak.
De ha ez kell ahhoz, hogy a kiskamasz magyar nyelvi műveltsége gyarapodjon - ám legyen........!
:-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)